Dávid Brigitta: Gyógyulás az osztrák szecesszió égisze alatt: a Purkersdorf Szanatórium, mint összművészeti törekvés megtestesülése

Josef Hoffmann neve hallatán ma mindannyiunknak az osztrák főváros és a szecesszió jut eszébe- utóbbihoz kapcsolódóan pedig ikonikus iparművészeti alkotásait, bútorait és egy-egy impozáns épületét szoktuk emlegetni.

Az osztrák építész és formatervező Bécs századfordulós időszakának talán legemblematikusabb alakjává vált sokrétű alkotói és szervezői munkásságának köszönhetően. A Gesamtkunstwerk fogalmának és módszerének egyik úttörője volt, úgy tartotta, hogy annál értékesebb egy iparművészeti tárgy, vagy épület, minél több művészeti ágat képes ötvözni, így azok egy összművészeti törekvés jegyében kerülnek megtervezésre és kialakításra.

1.kép: Az összművészeti törekvés (Gesamtkunstwerk) megtestesülése a Purkersdorf Szanatórium belsejében

Ennek méltó példájaként épült fel az Alsó-ausztriai Purkersdorf Szanatórium, mely mind építészete, mind belső térképzése, mind pedig bútorzata tekintetében az osztrák szecesszió s a Wiener Werkstätte jegyeit viseli magán. A bécsi Kunstgewerbeschule egykori diákjai,majd professzorai, Josef Hoffmann és Koloman Moser 1903-ban hozták létre a Wiener Werkstätte kézműves műhelyeit. Az itt tervezett és készített termékekkel a nép ízlését kívánták formálni: geometrikus, egyenes vonalú iparművészeti termékeikkel hadat üzentek a francia, belga és német szecesszió túlbúrjázó esztétikájának.

Az alig 10 ezer lakost számláló Alsó-ausztriai kisvárosban ma is álló szanatórium épületét 1903-1904 közt építette Josef Hoffmann egy gyártulajdonos, Victor Zuckerkandl megrendelésére. Zuckerkandl a Sziléziai Vasművek igazgatójaként vásárolta meg 1903-ban a Bécskörnyéki járás határán álló telket befektetési céllal: az volt a terve, hogy egy szanatóriumot, egy gyógyfürdőt s egy kúraparkot létesít a területen. Ezen a területen már a 19.században is működött egy Laura-gyógyforrás nevű termálvíznyerőhely, s egy szanatórium, melyet egy híres bécsi orvos, Anton Loew alapított, s falai közt megfordult Gustav Mahler, Koloman Moser, Egon Friedel valamint Ludwig Wittgenstein filozófus is. (Anton Loew lányáról, Gertrudról Gustav Klimt festett egy híres portrét, mely 18 millió fontért került eladásra a Sotheby’s egyik árverése alkalmával. )

A Josef Hoffmann által 1903-ban tervezett szanatórium szolgáltatási profiljának tekintetében sokkal inkább megfelelt a gyógyfürdő funkciónak, semmint egy kórházénak. A gyógyintézmény az alábbi szolgáltatásokat kínálta a gyógyulni vágyóknak: reumatológia és fizioterápia, gyógymasszázs, ásványi fürdők.

2.kép: a Purkersdorf Szanatórium mai állapotában

Emellett igen magas színvonalon folyt a különböző elmebetegségek, valamint a kor új betegségeinek, a konverziós zavarnak, azaz a hisztériának és az idegességnek a kezelése.

A történelmi jelentőségű intézmény a századforduló belle epoque-jának egyik kulturális fellegváraként is funkcionált, gyakran találkoztak s mulatták idejüket itt a kor kultúrájának legjelentősebb formálói.

A Purkersdorf Szanatórium épülete magán hordozza a harmónia jegyeit, mind a külső, mind pedig a belső kialakítás tekintetében, éppúgy, mint az egy évvel később készült brüsszeli Stoclet-ház, melyet mindmáig Hoffmann fő műveként tartunk számon. Eredeti homlokzati kiképzésének egyszerűsége okán már-már modernistának is tekinthető, azonban megjelennek rajta, s benne a szecesszió egyértelmű jelei. A szanatórium egy olyan összművészeti törekvés végeredményeként született, melynek keretében az építész együtt dolgozott a Wiener Werkstätte több jeles képviselőjével: építészekkel, grafikusokkal, iparművészekkel és iparosokkal.

3.kép: a Wiener Werkstätte szellemiségét viselő Purkersdorf-garnitúra Josef Hoffman tervei alapján

Miként a Stoclet-házat, úgy a közvetlen előzményként szolgáló Purkersdorf Szanatóriumot is egységes egészként tervezte meg Hoffmann, a kerttel és a bútorokkal együtt.

A szanatórium épületében az ott töltött idő hasznos eltöltése végett kialakításra került egy könyvtárszoba, egy billiárd-és zeneszalon, egy kártyázószalon, valamint ping-pong szalon.

1926-ban egy fiatal osztrák építész, Leopold Bauer Hoffmann akarata ellenére megtoldotta az épületet egy szinttel, amitől az elvesztette harmonikus, egységes arculatát.

4.kép: a szanatórium épülete régen a Leopold Bauer-féle emeleti toldással

Victor Zuckerkandl 1927-ben bekövetkezett halálával a szanatórium s a birtok unokatestvéreire szállt. 1930-ban egyik veje vette át a szanatórium üzemeltetését, vajmi kevés sikerrel. Ezt követően Zuckerkandl özvegye tett egy kísérletet a haldokló intézmény feltámasztására, eredménytelenül.

1938-ban a nemzetiszocializmus térnyerésével bekövetkezett az Anschluss, azaz Ausztria Harmadik Birodalomhoz való csatolása, s ezzel Ausztria megszűnt független államként létezni egészen 1945 áprilisáig.

A 2.világháború végéhez közeledve katonai kórházként (lazarett) funkcionált, majd 1945-ben a szovjet megszállók foglalták el.

5.kép: a szanatórium belső körfolyosója

1952-ben a protestáns egyház kapta meg az épület tulajdonjogát, melyet kórházzá alakított át, s egy része idősek otthonaként üzemelt. A régi pavilonokat újra kellett építeni, olyan súlyosan megrongálódtak a háborús évtizedek alatt.

1975-ben az intézmény elvesztette funkcióját, s bezártásra került. A használaton kívüli épületkomplexum és a hozzá tartozó jókora park gyorsan pusztulásnak indult.

1995-ben, 20 év elteltével a műemléki védettség alatt álló épület megmentéséről döntöttek, melynek értelmében megkezdték a homlokzat helyreállítását, melynek egyik legfőbb lépése volt a Leopold Bauer által emelt felső emelet visszabontása, az eredeti homlokzat visszaállítása volt.

6.kép: a homlokzat részlete mai állapotában

A belső tér helyreállítására is hamarosan sor került, s az egykori szanatórium épülete ezt követően számos kulturális rendezvénynek adott otthont. 1996 és 2001 közt itt forgatták az Alma Mahler-Werfel életét feldolgozó osztrák filmdrámát (Alma-a show biz ans Ende).

Az épület teljes helyreállítási munkálatai 2003-ra fejeződtek be, napjainkban idősek otthonaként működik a Josef Hoffmann és a bécsi szecesszió emlékét örző pazar épület.