Eltűnt idők nyomában:
az egykori Zsófia Gyermekszanatórium Balatonalmádiban
A Balaton északi partjának egyik kedvelt fürdővárosa,
Balatonalmádi adott otthont egykor a Zsófia Gyermekszanatóriumnak, melyről
napjainkban sajnálatos módon kevés írott forrás tesz említést. Az intézmény
történetének rekonstruálásában a Veszprémi Hírlap releváns korabeli lapszámai
lehetnek segítségünkre.
 |
| 1.ábra: Zsófia Gyermekszanatórium, képeslap |
A szanatórium megalapításában nem
kisebb notabilitások vállaltak szerepet, mint Széll Kálmán, a dualizmus korának
egyik legjelentősebb pénzügyminisztere és miniszterelnöke, Bezerédy Viktor
miniszteri tanácsos, Pallavicini Ede őrgróf, aki neves közgazdásza és
politikusa korának, valamint az Észak-Dunántúli Közművelődési Egyesület elnökeként
is ismerhetjük őt. Az alapítók közt találjuk Dr. Óvári Ferenc veszprémi
ügyvédet és országgyűlési képviselőt,[1]
illetve Dr. Lichtenberg Kornél egyetemi magántanárt is, aki a
Gyermekszanatóriumok Országos Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. A
szanatórium létrehozása ügyében induló mozgalomnak prominens alakja volt Dr.
Fodor Oszkár egészségügyi főtanácsos és orvos, akinek szakmai tevékenysége
elsősorban a gyermekgyógyászat és a balneológia területére terjedt ki. Fürdők és nyaralóhelyek című
almanachjában szinte szívügyeként írt a gyermekvédelem problémáiról s azok
megoldásának mielőbbi szükségességéről. Dr. Fodor Oszkárt 1910-ben az Országos
Gyermekszanatórium Egyesület ügyvezető igazgatójává nevezte ki; ebbéli
tisztségében sokat tett a Zsófia Gyermekszanatórium megalapításáért és felvirágoztatásáért.
A felsorolt személyek együttesen
járultak hozzá az 1910.február 27-én megalakuló Zsófia Országos Szanatóriumi
Egyesület létrejöttéhez; a mozgalom élére Zichy János, a Magyar Királyság
vallás-és közoktatásügyi minisztere került. Az egyesület patrónusa Chotek
Zsófia hercegnő, Chotkova és Wognin grófnője lett, aki 1900-tól Habsburg -
Lotharingiai Ferenc Ferdinánd főherceg feleségeként Hohenzollern hercegnévé
avanzsált. 1914. július 28-án férjével együtt a szarajevói merénylet áldozata
lett. A hercegnőnek a Zsófia Szanatórium megalapítása ügyében folytatott
mozgalomban való részvétele volt az egyetlen magyarországi szerepvállalása.
 |
| 2.kép: Chotek Zsófia hercegnő, a szanatórium patrónusa |
A Balatonalmádiban megalapított
gyermekellátó intézmény fő célkitűzése a szegény gyermekek egészségének javítása
és helyreállítása volt. A Zsófia Szanatóriumról elsőként a Veszprémi Hírlap
1910.március 6-i száma tesz említést: „A múlt vasárnap Budapesten nagy
értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében." Prohászka Ottokár székesfehérvári
megyéspüspök is beszédet mondott a jeles eseményen, melynek fénypontját az a
döntés jelentette, mely életre hívta a Balaton vidékén felépült
gyermekszanatóriumot.
A gyűlést követően számos
városban és intézményben igen nagy volumenű gyűjtésbe kezdtek. Dr. Óvári Ferenc
földadományért fordult a veszprémi káptalanhoz az Országos Gyermekszanatórium
Egyesület részére; 1910 áprilisában 1000 négyszögöl, majd a későbbiekben még
2000 négyszögöl földterületet utaltak a gyermekszanatórium részére. A nádas egy
részét felszámolták egy fürdőház kialakítása céljából, melyet csak a
szanatórium kis lakói vehettek igénybe.
A gyermekszanatóriumi tanács
döntése nyomán a Balatonalmádiban létesült Zsófia Gyermekszanatórium felépítésével
Hoepfner Guido műépítészt bízták meg, aki többek közt részt vett Hauszmann
Alajos irodájában a budavári királyi palota rekonstrukciós munkálataiban.
Széll Kálmán is méltányolta a
gyermekszanatórium létesítésének ügyét, s tárgysorsjátékot engedélyezett; a
sorsjegyekhez a Balatonalmádi Gyermekszanatórium Sorsjáték Irodáján keresztül
lehetett hozzájutni, a Korvin tér 1. szám alatt, 1 korona fejében.
3.kép: a Zsófia Gyermekszanatórium sorsjegye
A gyermekszanatórium építési
munkálataihoz 1910 októberében láttak hozzá; az építési munkálatokhoz 52 000
korona állt rendelkezésre. A Budapesti
Szent Vince Egyesület 4 apácája ápolónői munkakört kapott a szanatórium falai
közt, az intézmény orvosa pedig Dr. Lenkei Vilmos Dániel (vagy Dani) lett,
Balatonalmádi első fürdőorvosa. A megnyitó ünnepségre 1911.július 20-án került
sor. A létesítményt többször átalakították és kibővítették, a későbbiekben
gyermekotthonként is működött, azonban 2005-ben elbontásra ítélték.
4.kép: a szanatórium fürdőháza képeslapon
[1] Dr. Óvári Ferenc 1893-tól kezdve szorgalmazta a Balaton északi partján egy vasúti pálya
kiépítését, s előmozdítója volt több
vasúti szakasz kiépítésének is.
