Eltűnt idők nyomában:

 az egykori Zsófia Gyermekszanatórium Balatonalmádiban

A Balaton északi partjának egyik kedvelt fürdővárosa, Balatonalmádi adott otthont egykor a Zsófia Gyermekszanatóriumnak, melyről napjainkban sajnálatos módon kevés írott forrás tesz említést. Az intézmény történetének rekonstruálásában a Veszprémi Hírlap releváns korabeli lapszámai lehetnek segítségünkre.

1.ábra: Zsófia Gyermekszanatórium, képeslap

A szanatórium megalapításában nem kisebb notabilitások vállaltak szerepet, mint Széll Kálmán, a dualizmus korának egyik legjelentősebb pénzügyminisztere és miniszterelnöke, Bezerédy Viktor miniszteri tanácsos, Pallavicini Ede őrgróf, aki neves közgazdásza és politikusa korának, valamint az Észak-Dunántúli Közművelődési Egyesület elnökeként is ismerhetjük őt. Az alapítók közt találjuk Dr. Óvári Ferenc veszprémi ügyvédet és országgyűlési képviselőt,[1] illetve Dr. Lichtenberg Kornél egyetemi magántanárt is, aki a Gyermekszanatóriumok Országos Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. A szanatórium létrehozása ügyében induló mozgalomnak prominens alakja volt Dr. Fodor Oszkár egészségügyi főtanácsos és orvos, akinek szakmai tevékenysége elsősorban a gyermekgyógyászat és a balneológia területére terjedt ki. Fürdők és nyaralóhelyek című almanachjában szinte szívügyeként írt a gyermekvédelem problémáiról s azok megoldásának mielőbbi szükségességéről. Dr. Fodor Oszkárt 1910-ben az Országos Gyermekszanatórium Egyesület ügyvezető igazgatójává nevezte ki; ebbéli tisztségében sokat tett a Zsófia Gyermekszanatórium megalapításáért és felvirágoztatásáért.

A felsorolt személyek együttesen járultak hozzá az 1910.február 27-én megalakuló Zsófia Országos Szanatóriumi Egyesület létrejöttéhez; a mozgalom élére Zichy János, a Magyar Királyság vallás-és közoktatásügyi minisztere került. Az egyesület patrónusa Chotek Zsófia hercegnő, Chotkova és Wognin grófnője lett, aki 1900-tól Habsburg - Lotharingiai Ferenc Ferdinánd főherceg feleségeként Hohenzollern hercegnévé avanzsált. 1914. július 28-án férjével együtt a szarajevói merénylet áldozata lett. A hercegnőnek a Zsófia Szanatórium megalapítása ügyében folytatott mozgalomban való részvétele volt az egyetlen magyarországi szerepvállalása.

2.kép: Chotek Zsófia hercegnő, a szanatórium patrónusa

A Balatonalmádiban megalapított gyermekellátó intézmény fő célkitűzése a szegény gyermekek egészségének javítása és helyreállítása volt. A Zsófia Szanatóriumról elsőként a Veszprémi Hírlap 1910.március 6-i száma tesz említést: „A múlt vasárnap Budapesten nagy értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében." Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök is beszédet mondott a jeles eseményen, melynek fénypontját az a döntés jelentette, mely életre hívta a Balaton vidékén felépült gyermekszanatóriumot.

A gyűlést követően számos városban és intézményben igen nagy volumenű gyűjtésbe kezdtek. Dr. Óvári Ferenc földadományért fordult a veszprémi káptalanhoz az Országos Gyermekszanatórium Egyesület részére; 1910 áprilisában 1000 négyszögöl, majd a későbbiekben még 2000 négyszögöl földterületet utaltak a gyermekszanatórium részére. A nádas egy részét felszámolták egy fürdőház kialakítása céljából, melyet csak a szanatórium kis lakói vehettek igénybe.

A gyermekszanatóriumi tanács döntése nyomán a Balatonalmádiban létesült Zsófia Gyermekszanatórium felépítésével Hoepfner Guido műépítészt bízták meg, aki többek közt részt vett Hauszmann Alajos irodájában a budavári királyi palota rekonstrukciós munkálataiban.

Széll Kálmán is méltányolta a gyermekszanatórium létesítésének ügyét, s tárgysorsjátékot engedélyezett; a sorsjegyekhez a Balatonalmádi Gyermekszanatórium Sorsjáték Irodáján keresztül lehetett hozzájutni, a Korvin tér 1. szám alatt, 1 korona fejében.

3.kép: a Zsófia Gyermekszanatórium sorsjegye

A gyermekszanatórium építési munkálataihoz 1910 októberében láttak hozzá; az építési munkálatokhoz 52 000 korona állt rendelkezésre.  A Budapesti Szent Vince Egyesület 4 apácája ápolónői munkakört kapott a szanatórium falai közt, az intézmény orvosa pedig Dr. Lenkei Vilmos Dániel (vagy Dani) lett, Balatonalmádi első fürdőorvosa. A megnyitó ünnepségre 1911.július 20-án került sor. A létesítményt többször átalakították és kibővítették, a későbbiekben gyermekotthonként is működött, azonban 2005-ben elbontásra ítélték.

4.kép: a szanatórium fürdőháza képeslapon

---

[1]  Dr. Óvári Ferenc  1893-tól kezdve szorgalmazta  a Balaton északi partján egy vasúti pálya kiépítését, s  előmozdítója volt több vasúti szakasz kiépítésének is.