Kiállításértékelő: a MOME formatervezési ösztöndíjasainak kiállítása a Zipernowsky Tudományok és Művészetek Házában

Fénygyűjtő ékszerek, contemporary Herendi lakásdíszek, lemezhajtogatással készített szemüvegkeretek, LED-del működő USB-s Mese-diavetítő, zero waste technológiával előállított gardróbkollekció...

Kőrös Benedek: Mese-diafilmvetítő készlet

Az ambíciózus,  kísérletező kedvű fiatal formatervezők kiállításán felvonultatott funkcionalista és esztétikai törekvéseket ötvöző különféle használati tárgyak hűen tükrözik a szándékot, mely létrehozta őket.

A kiállító művészek a múltból és jelenkorból merítve igyekeztek az általuk tervezett tárgyakat kortárs, ugyanakkor már a jövőt előrevetítő értelmezési keretbe illeszteni.

Kele Sára: Nomad bútorkollekció

A pályaműveket látva számtalan kérdés merült fel bennem:

-Vajon a jelenkor felismeri ezen tárgyak értékét, s vajon rávehető-e az ipar ezek akár tömeges gyártására is?

-Hogyan viszonyul a jellemzően tradicionális szemléletű hazai fogyasztói társadalom a  kortárs Herendi porcelántárgyakhoz? 

-Vajon lehetőségük adódik-e a kiállító művészeknek szélesebb körökben is elfogadtatni az általuk megálmodott innovatív formanyelvet? 

Németh Ninetta: Minimal wardrobe





Herter Katalin: lakberendezési és használati tárgyak tervei a Herendi Porcelánmanufaktúra számára







Miklósi Ádám: DAB-ECG halter formaterve

Boronkay Péter: Konyhabútor család

Építészeti kincs a Kiss János altábornagy utcában

Vasárnap reggel egy frissítő reggelizős-kávézós sétára indultam a Hegyvidék irányába, nem sejtve, hogy hamarosan egy történelmi jelentőségű építészeti csodára lelek. A Kiss János altábornagy  utcába kanyarodva elsőként  az esztétikusan faragott tulipánmotívumos kőerkélyek vonták magukra felfelé irányuló tekintetem, majd ezt követően rajzolódtak ki előttem a három összefüggő ház homlokzatát díszítő színes sgraffitók. 

Az első ház vörösfenyő kapuzatához érve az emléktáblát olvasva megtudom, hogy maga az építész, aki e három összefüggő épületet megalkotta nem más, mint az erdélyi népi építészet egykor itthon is széles körökben elismert építőművésze, Medgyaszai István. Az épület falait díszítő rajzokat az első két ház esetében Márton Ferenc csíki származású művész készítette, az ő rajzai határozottabb, lendületes kontúrokkal elevenítik fel a székely hagyományt különböző népi szólások, életképek elevenednek meg címfeliratok formájában:

"Róka fogta csuka"

"Lemaradtatok?"

"Félre Bajusz!"

"Anyai jótanács" ill. "Apai jótanács"

"Kit szeretek?"

 Az  utolsó ház sgraffitóinak alkotója Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep festője és grafikusa (1869-1950), akinek nevéhez számos freskó, üvegablak, grafika köthető, többek közt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Klinika kápolnájának üvegablakai is az ő munkásságát fémjelzik. 

A Kiss János altábornagy utcai házak utolsóján látható rajzai lágyabb vonalvezetésről árulkodnak, Szép Ilonka történetét felelevenítve, Márton Ferenchez hasonlóan székely motívumokat felvonultatva. 

Róka fogta csuka...

Lemaradtatok?





Kit szeretek?/
Apai jótanács

A három épület, mely együttesen "Városi házak"-ként él a köztudatban, nevét onnan kapta, hogy 1929-ben a város kezdeményezésére épült hivatalnokok, köztisztviselők számára a lakásépítési program utolsó hullámaként. 

A közel 100 éves épületegyüttes abban a  kiválságos helyzetben van, hogy lakói kezdetektől fogva szívükön viselik sorsukat. A 80-as években egy hagyománytisztelő, műkedvelő és műértő közös képviselőt kapott az épületegyüttes, Vargáné Szilágyi Erzsébet személyében, aki gondoskodott a ház teljeskörű műemléki felújításáról, melynek köszönhetően a történelmi jelentőségű építészeti alkotás örökségvédelmi nívódíjat s Podmaniczky-díjat is nyert.

A lakók Medgyaszai páratlan építészeti örökségének ápolásaként rendszeresen szerveznek kiállításokat, rendezvényeket.

Büszkeséggel tölt el, hogy magam is részese lehetek ennek a székely népi építészeti örökségnek, ám fájó szívvel gondolok arra, mennyire elfeledte jelen korunk építészete az egykori nagy építőművész teremtette formanyelvet.