Építészeti kincs a Kiss János altábornagy utcában

Vasárnap reggel egy frissítő reggelizős-kávézós sétára indultam a Hegyvidék irányába, nem sejtve, hogy hamarosan egy történelmi jelentőségű építészeti csodára lelek. A Kiss János altábornagy  utcába kanyarodva elsőként  az esztétikusan faragott tulipánmotívumos kőerkélyek vonták magukra felfelé irányuló tekintetem, majd ezt követően rajzolódtak ki előttem a három összefüggő ház homlokzatát díszítő színes sgraffitók. 

Az első ház vörösfenyő kapuzatához érve az emléktáblát olvasva megtudom, hogy maga az építész, aki e három összefüggő épületet megalkotta nem más, mint az erdélyi népi építészet egykor itthon is széles körökben elismert építőművésze, Medgyaszai István. Az épület falait díszítő rajzokat az első két ház esetében Márton Ferenc csíki származású művész készítette, az ő rajzai határozottabb, lendületes kontúrokkal elevenítik fel a székely hagyományt különböző népi szólások, életképek elevenednek meg címfeliratok formájában:

"Róka fogta csuka"

"Lemaradtatok?"

"Félre Bajusz!"

"Anyai jótanács" ill. "Apai jótanács"

"Kit szeretek?"

 Az  utolsó ház sgraffitóinak alkotója Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep festője és grafikusa (1869-1950), akinek nevéhez számos freskó, üvegablak, grafika köthető, többek közt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Klinika kápolnájának üvegablakai is az ő munkásságát fémjelzik. 

A Kiss János altábornagy utcai házak utolsóján látható rajzai lágyabb vonalvezetésről árulkodnak, Szép Ilonka történetét felelevenítve, Márton Ferenchez hasonlóan székely motívumokat felvonultatva. 

Róka fogta csuka...

Lemaradtatok?





Kit szeretek?/
Apai jótanács

A három épület, mely együttesen "Városi házak"-ként él a köztudatban, nevét onnan kapta, hogy 1929-ben a város kezdeményezésére épült hivatalnokok, köztisztviselők számára a lakásépítési program utolsó hullámaként. 

A közel 100 éves épületegyüttes abban a  kiválságos helyzetben van, hogy lakói kezdetektől fogva szívükön viselik sorsukat. A 80-as években egy hagyománytisztelő, műkedvelő és műértő közös képviselőt kapott az épületegyüttes, Vargáné Szilágyi Erzsébet személyében, aki gondoskodott a ház teljeskörű műemléki felújításáról, melynek köszönhetően a történelmi jelentőségű építészeti alkotás örökségvédelmi nívódíjat s Podmaniczky-díjat is nyert.

A lakók Medgyaszai páratlan építészeti örökségének ápolásaként rendszeresen szerveznek kiállításokat, rendezvényeket.

Büszkeséggel tölt el, hogy magam is részese lehetek ennek a székely népi építészeti örökségnek, ám fájó szívvel gondolok arra, mennyire elfeledte jelen korunk építészete az egykori nagy építőművész teremtette formanyelvet.

A rossz idő kedvez a múzsáknak: vízililiom tanulmányrajz

Gondolatban a Stuttgart-Wilhelma Állat-és Botanikus Kertben barangoltam, mór stílusú épületek és víziliomokkal borított tavak közt...

Az eredeti látvány visszaadhatatlan, mégis pasztelceruzát ragadtam, hogy elcsípjek egy-egy fontos tájrészletet a hatalmas környezeti-építészeti komplexum egészéből.

Váci műemlék-és múmialesen...

1. Fehérek temploma

2. Irgalmasrendi kórház

3. Irgalmasrendi kórház és kápolna

4. koporsók egymás hegyén-hátán 

5. A váci múmiákat tartalmazó fenyőkoporsók

6. apáca múmiája rózsafüzérrel

7. kislány múmiája halotti ruhában

8. rózsafüzérek

9. Kozma László verse a Dunaparton

10. Isidore Ganevale műve a váci székesegyház

11. A váci székesegyház belseje Maulbertsch freskójával

Egyszer volt, hol nem volt: a Zugligeti Lóvasút végállomása a műemléki rekonstrukciót követően

A 291-es busz vonalán egy több, mint 100 éves múltra visszatekintő, kívül-belül megújult építészeti csodának lehetünk szemtanúi. A mézeskalács-házikó hatású Zugligeti Lóvasút műemléképülete jellegzetes alpesi-svájci hangulatú fürdőépületek és nyaralóvillák világát idézi meg. 

Ami első pillantásra lenyűgözött, az a gazdag növényi ornamentikával ellátott fatornác volt, és a korhű téglafal. A belső térben, ahol eredetileg a váróterem, jegypénztár, fűtött pihenő és vasúti szolgálati helység volt, igyekeztek a múltbéli kiképzést feleleveníteni. A városi vasút anno két irányból fonta körbe az indóházat.

A 2017-es rekonstrukció során a legnagyobb kihívást minden bizonnyal az jelentette a tervezők és kivitelezők számára, hogy a modern technikájú fűtés, és hőszigetelés ne sértse a korhűség kritériumát. A szerkezeti elemeket egyesével restaurálták, javították, de sok esetben szakszerű utángyártásra is szükség volt. 

A pompás épület ma kulturális és rendezvényközpontként funkcionál: itt helyezték el a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményt, mely állandó és időszaki kiállításokkal, tematikus programokkal várja a kicsiket és nagyokat. 

Válogatás Zugliget ezer csodája közül : 1.rész: a Zugligeti Szent Család Plébánia

Ezen bejegyzés a mai, Zugligeti úti sétám nyomán született. A budai hegyvidék talán legszebb templomépületét sikerült ma szemügyre vennem-egyelőre csak kívülről. 

Ahogy azt a templom kerítésére kifüggesztett molinó hirdeti, idén ünnepli fennállásának 100.évfordulóját a Zugligeti Szent Család Plébániatemplom. A neoromán stílusú, Hültl Dezső tervei nyomán megvalósult építészeti produktum építési munkálatai 1913-ban vették kezdetüket. 

A hatalmas telek helyén egykor a pálos szerzetesek kolostora állott, mely azonban elpusztult a török megszállás következtében. Megmaradt köveiből Kalmárffy Ignác, Pest város bírája megépíttette a Ferenchalmi kápolnát 1818-22 közt. 

1822-ben a telekhez kapcsolódva épült meg a Laszkovszky-major, mely 1849-ben néhány napig Görgey főhadiszállásaként szolgált. 

1901 decemberében a hatalmas birtokot az Angolkisasszonyok Budapesti Rendháza vásárolta meg a Laszkovszky-család utolsó tagjától, Hegyessy Flórától. 

Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából kaptak engedélyt az éppen itt nyaraló rend tagjai, hogy "fél-nyilvánossági joggal bíró" kápolnát alapítsanak itt. Templomokat ez időben csak Krisztinavárosban, a Vízivárosban és a Tabánban találunk. 

Mikor 1900-ban megindult a környéken a fogaskerekű.és villamosközlekedés, sok hívő érkezett ide, ami hamar nyilvánvalóvá tette a kis kápolna szűkösségét. 

Ezért 1907-ben a hercegprímás Rómához fordult egy templom és egy hozzá kapcsolódó internátus  építése ügyében. Almásy Mária rendfőnöknő a Székesfőváros Tekintetes Tanácsához és a Magyar Vallásalaphoz fordult adományokért; a két szervezet együttesen hatalmas összeggel járult hozzá a kivitelezés költségeihez. Az iskola-és zárdaépület csak jóval később, 1926-ban készült el. 

1970-ban vált önálló plébániává az 50-es évek államosítását követően. 

Mátyásföldön járt a tél, hogy belepje hóval a szecesszió helyi gyöngyszemeit...

1. A csodálatos szecessziós Dozzi -villa a Májusfa utca és a Koronafürt utca sarkán Giuseppe Dozzi híres szalámigyáros tulajdonát képezte. Az áttört kupola, a kovácsoltvas kerítés és a napraforgó-motívum gyakori alkalmazása teszi igazán különlegessé.  Ottjártamkor eladásra várt...

2. az Antoinette Nyaraló a Pilóta utca sarkán, mely Budapest egykori főépítésze, Paulheim Ferenc tervei alapján épült 1897-ben. Éppen eladásra kínálják...

 5. a Mátyásföldi Szent József-templom, mely a helyi bálok bevételéből és adományokból épült meg  1905-ben. 

7. sárga víztorony a Mészáros József u. 7. alatt, mely az 1900-as években látta el vízzel a nyaralóövezetet. Napjainkban egy építészmérnöknő tulajdona ezen ipari műemlék, lakásként és műterem-irodaként funkcionál.

Farkasvakság-a gyászfeldolgozás és a családi örökség jelenvalóvá tétele Esterházy Marcell kiállításán

Be kell vallanom, eddig csak felületesen ismertem Esterházy Marcell munkásságát, azonban az acb Attachmentben tett látogatásom alkalmával meglehetősen megérintett a kiállított anyag üzenete. A művész, aki régóta jelen van a kortárs képzőművészeti porondon, ezen a kiállításon keresztül édesapjára, Esterházy Péterre emlékezik, azonban nem egy hagyományos emlékkiállítás keretein belül teszi ezt.

A művész által kiállított anyag a legszűkebb családi élményekből táplálkozik, és  része az alkotó személyes múltfeldolgozás stratégiájának, kifejezve a gyász, a kiüresedés, a hiány állapotát. Az ezekhez társuló érzéseket hűen fejezi ki a kiállítás címe, Farkasvakság, mely egy olyan állapotot jelent, melynél a szem nem tud alkalmazkodni a világosságot követő sötétséghez. Édesapja elvesztése egy ilyen jellegű , hosszú időre beálló sötétséget, fény nélküliséget eredményezett a fia lelkében.

A családi archívum részeként  egy megindító emléktárgy lenyomatát is láthattam: édesapja pólójából kicsapódó sókristályok és por által kirajzolt lenyomat, mely egy valós tárgy felidézése, míg a korhadt fából kifaragott könyvkötetek metaforikus, átvitt értelemben idézik fel édesapja írói munkásságát. 

Ezen emléktárgyakon keresztül mintegy jelenvalóvá teszi szeretett édesapját a művész, aki a tárgyakon keresztüli lét formájában jelen van az alkotásokban, az általuk közvetített üzenetekben. 

Állandó lakhelyek installáció, mögötte, a falhoz támasztva:

untitled (t-shirt), édesapja pólójáról készült lenyomat 

untitled (books), 2015-2017.

birsalmafa, körtefa, almafa, acéllemez

pietá-sorozat, 2017

Egy különösen kézzelfogható és egyedi tárgyi eszköze a gyászfeldolgozásnak az az IPhone, melyen Marcell futások emlékeit felidéző videóját láthatjuk. Két éven keresztül minden egyes hajnali futásakor selfie-t készített, s ebből egy animáció született. Az animáció beszédes címe: Ima helyett (work in progress), mely utalás arra, hogy a futás, mint reggeli kötelező rituálé, épp olyan fontos szerepet tölthet be az ember életében, mint az imádság. Esterházy Marcell életében a futás édesapja halálát követően az egyik legfőbb zaklatottság-levezető tevékenységként volt jelen, és van jelen ma is. 

Állandó lakhelyek (domiciles fixes) installációja,a művész eddigi lakhelyeinek alaprajzának egybegyúrásával keletkezett, benne a nyugodt, rögzített  és dinamikus kettősség testesül meg.